Si�

A Keszthelyi-�b�l p�rolg�sa

2009. m�rcius 20.

A Si�-csatorna zsilipjeinek megnyit�s�val indokolt esetben cs�kkenteni lehet a Balaton v�zszintj�t, de a cs�kken� v�zmennyis�g p�tl�s�ra nincs emberi beavatkoz�si lehet�s�g. Egyel�re m�g az is vitatott, hogy sz�ks�g van-e a bev�teli oldal szab�lyoz�s�ra is. Ebben a k�rd�sben a v�z�gyi szakemberek csak a t� pontos p�rolg�si adatainak ismeret�ben d�nthetnek.

- A Keszthelyi-�b�l p�rolg�sa �s a v�zsz�nt probl�m�k az ezredfordul� t�j�n ker�ltek el�t�rbe - mondja Anda Ang�la, a Georgikon Kar Meteorol�giai �s V�zgazd�lkod�s Tansz�k�nek vezet�je.- A nagy sz�razs�g miatt 2000-ben lecs�kkent a Balaton v�zszintje, a keszthelyi Sziget-strand al�l szinte elt�nt a v�z. A folyamat rettenetes szaggal �s kellemetlen k�s�r� jelens�gekkel j�rt egy�tt.

- Id�nk�nt riaszt� h�rek r�ppennek f�l arr�l, hogy elfogy a "magyar tenger"...

- �vente �tlagosan 700-800 millim�teres t�-p�rolg�sra sz�m�thatunk, de enn�l j�val magasabb �s alacsonyabb �rt�kek is el�fordulhatnak a Balatonon. Gyakran hajlamosak vagyunk arra, hogy az eg�sz tavat egys�gk�nt kezelj�k, pedig a domborzat elt�r�sei miatt a kisebb t�rs�gekben saj�tos, a nagyobb t�rs�gt�l elt�r� id�j�r�s, mikrokl�ma alakult ki, �gy a t� k�l�nb�z� pontjain elt�r�ek a p�rolg�sadatok is. Nagy k�l�nbs�gek alakulhatnak ki az �szaki �s a d�li ter�letek v�zgy�jt�inek viselked�se �s p�rolg�sviszonyai k�z�tt is. A Keszthelyi-�b�l p�rolg�sa elt�r a t�-test t�bbi r�sz�nek adatait�l. A Bakony �szaki le�rny�kol�sa miatt saj�ts�gos �raml�si rendszer alakult ki, ami d�nt�en meghat�rozza a t�bbek k�z�tt a p�rolg�st.

- Milyen m�dszerekkel m�rik az �b�l p�rolg�s�t?

- A meteorol�giai tansz�ken a hagyom�nyos sz�m�t�si elj�r�sok, mellett "k�d-p�rolg�s" m�r�sekkel, a t� k�zels�g�ben elhelyezett meteorol�giai �llom�sok adatai alapj�n. A Balaton p�rolg�s�r�l, s ebben a Keszthelyi- �s a Szigligeti-�b�l v�zveszt�s�r�l 1921-t�l kezdve vannak megb�zhat� adatok. 1972-ben Keszthelyen saj�tos profillal rendelkez� kutat��llom�s alakult, melynek feladata a Keszthelyi-�b�l saj�tos k�rnyezeti felt�telei k�zt m�rt p�rolg�s kor�bbiakn�l j�val r�szletesebb m�r�se �s kutat�sa volt. A meteorol�giai �llom�son meghat�rozott m�ret�, m�s-m�s k�rnyezeti felt�telek szimul�ci�j�ra alkalmas p�rolg�sm�r� k�dakat telep�tettek az alap�t�k (Orsz�gos Meteorol�giai Szolg�lat keret�ben). A k�dak k�z�l n�h�nyat a talajba s�llyesztettek, n�h�nyat felette helyeztek el, k�l�nb�z� m�retekkel. A k�s�bbiekben egy k�dat t�vol az �llom�st�l, a t�-part k�zvetlen k�zel�ben �ll�tottunk fel. Pontos m�r�seket a Vil�gmeteorol�giai Szervezet (WMO)standardja alapj�n honos�tott, nagym�ret�, 40 k�bm�ter vizet tartalmaz� p�rolg�sm�r� k�d tesz lehet�v�.

- Mik a kutat�s eddigi eredm�nyei? Az emberi beavatkoz�ssal - t�roz�k �p�t�s�vel - tov�bb n�tt a p�rolg�s?

- A v�zt�roz�k ki�p�t�se �s el�raszt�sa ut�n val�ban felmer�lt, hogy m�g t�bb v�z fog elp�rologni, de ezt a jelenlegi m�r�si eredm�nyeink nem igazolt�k vissza. A Kis-Balatonon �l� mocs�ri n�v�nyek p�rolg�s�t, n�v�ny-v�zh�ztart�s�t a helysz�nre telep�tett speci�lis m�szerekkel elemezz�k. Az adatokat �sszevetett�k a p�rolg�sm�r� k�dakban v�gzett, szabad v�zfelsz�n m�r�sekkel. �gy der�lt ki, hogy - k�l�n�sen a sz�raz �vekben - a n�d egy n�gyzetm�ter talajfel�leten 10-20 sz�zal�kkal t�bb vizet p�rologtat, mint a szabad v�zfelsz�n A ny�ri nagy melegben, amikor a n�d m�r teljesen kifejlett, s az �sszes levele megjelent, egyetlen sz�l n�v�ny k�zel h�rom n�gyzetm�ternyi z�ld p�rologtat� fel�letet "fejleszt".

- Mi lesz a Balatonnal, sz�ks�g lesz tov�bbi beavatkoz�sokra is?

- A Balaton �lland�an fejl�dik, v�ltozik, de ez nem a t�fel�let n�veked�s�nek ir�ny�ba mutat. A 200 �vvel ezel�tt k�sz�lt t�rk�peken j�l l�that�, hogy nagyobb volt a kiterjed�se, a v�zfel�lete, terjedelmesebbek voltak a mocsaras r�szek. N�h�ny �ve saj�tos jelens�gk�nt a n�dasok nagyobb m�rt�k� "bab�sod�sa" volt tapasztalhat�, amikor n�dszigetek szakadtak le, pusztul�sra �t�lve. A legszerencs�sebb megold�s, ha a tavat meghagyjuk olyan �llapot�ban, ahogy kialakult: ne k�vezz�k k�rbe a medr�t, ne �p�ts�k be a k�zvetlen sz�r�k�nt m�k�d� partszakaszokat A mocs�ri n�v�nyek, a n�dasok, - ha meghagyjuk �ket - term�szetes sz�r�rendszerk�nt fognak m�k�dni, hozz�j�rulva ezzel a v�z term�szetes tisztul�si folyamat�hoz. (mti.hu)

<< el�z�

k�vetkez� >>